Félévértékelő
Alig több, mint fél év telt el azóta, hogy belevágtam angliai futballkalandozásomba, így tehát úgy döntöttem, hogy írok egy féléves összegzést az eddigi tapasztalataimról, és különösen arról, hogy mit sikerült megvalósítanom az eltervezett céljaim közül.
Eltervezett célok
Már hozzászokhattunk ahhoz, hogy ha egy magyar – főleg egy utánpótlás területen dolgozó – edző szakmai célból külföldre utazik, akkor azzal kapcsolatban automatikusan mindenki a „tanulmányút” szót emlegeti, mondván a magyar edzők csak tanulni járhatnak külföldre. Ez a vélekedés nyilván nem is véletlenül alakult így ki, az én elsődleges célom viszont sokkal inkább az volt, hogy bebizonyítsam, hogy márpedig magyar edzők nem csak tanulmányút céljából járhatnak külföldre.
Félreértés ne essék, hiszem, hogy mindig van mit és kell is tanulni, én viszont úgy gondolom, hogy olyan szakmai tudásra tettem szert otthon, amelynek segítségével bármely országban, illetve bármilyen futballkultúrában képes vagyok megállni a helyemet, megmutatva, hogy egy magyar edző, képesítéseit Magyarországon megszerezve is versenyképes tud lenni külföldön.
Természetesen, ha már itt vagyok nyitott szemmel járok és amit lehet magamba szívok. Mivel a futballszakma mellett a sport menedzsment oldala is érdekel (ezért is végeztem el a TF Sportszervező szakát), így munkám során különösen az alábbi kérdésekre igyekszem választ találni:
- miből fakad az a szenvedély, amely körülveszi az angol labdarúgást?
- hogyan lehetne ezt a szenvedélyt otthon is feléleszteni?
- hogyan működik az utánpótlás és a profi futball a világ „legdrágább”bajnokságában?
- hogyan működik a labdarúgás egy piaci alapú környezetben?
- ehhez a piaci környezethez hogyan igazodik a klubok és akadémiák működése?
- melyek azok a szervezeti struktúrák, amelyeket otthon is átültethetőek a gyakorlatba?
- melyek azok a sportvezetői tulajdonságok és képességek, amelyek szükségesek egy sikeres sportvállalkozás működtetéséhez?
Megvalósult tervek
A kezdeti lépésekről már egy korábbi bejegyzésemben írtam, melyben bemutattam hogyan kezdtem el dolgozni a West Ham United akadémiáján, Anglia egyik legelismertebb utánpótlás központjában. Az akadémia falai közül ugyanis többek között olyan játékosok kerültek ki, mint Frank Lampard, Joe Cole, Rio és Les Ferdinand, Michael Carrick, valamint a legújabb nagy reménység, a 17 éves Reece Oxford.
Az úgynevezett Foundation Phase korcsoportjaihoz kerültem, azaz az U9 és U14 közötti játékosokkal foglalkoztam és foglalkozom most is. Kezdetben feladataim közé tartozott a játékosok egyéni fejlesztése és képzése az aktuális edző és a játékos által közösen meghatározott területeken. Emellett egyre többször tartottam edzéseket és segítettem be a különböző korosztályos csapatok edzésein, valamint később már a futsal edzések levezénylését is rám bízták.
Mindemellett részt vettem az iskolás csoportok délelőtti programjában, ahol kedden és csütörtökön délelőtt iskolai időben dupla edzést vezényeltünk a 14 év alatti gyerekeknek. Mivel az idősebb korosztályok (U15, U16, U18, U21) edzései is délelőttönként vannak, így ennek az iskolai programnak a segítségével a nagyobb korosztályok munkájába is beleláttam, sőt, ha lehetőségem nyílt rá, az edzéseken is részt vettem. Tehát nyugodtan mondhatom átláttam és átlátom teljes mértékben az akadémia működését.
Az új év aztán új kihívásokat hozott, hiszen január elején egy szerkezeti változás ment végbe az akadémián, melynek révén ebben a félévben már az U13-as csapat mellett szerepel a nevem a szervezeti struktúrában, ahol egy főállású edző mellett dolgozhatom, úgy, hogy közben a többi korosztálynál is besegítek. Ez egy hatalmas pozitív visszajelzés számomra, hiszen az akadémia vezetőjének elmondása szerint – a múlt félévi munkámat látva, és a visszajelzések alapján – szerette volna, ha egy nagyobb korosztály mellett dolgozom rendszeresen.
Távlati tervek
Ami a szakmai oldalt illeti, otthon főként az U11 alatti korosztályokkal dolgoztam, itt Angliában ehhez képest lehetőségem nyílt feljebb lépni, hiszen részese lehetek az U9-U14 korosztályok képzésének. Több korosztállyal is „meccseltem”, többek között az Arsenal, Tottenham, Fulham, Southampton, Ipswitch, QPR és a Crystal Palace korosztályos csapatai ellen, így láthattam milyen szintet képviselnek ezen klubok játékosai; edzőikkel beszélgetve pedig megismerhettem képzési irányvonalaikat, elképzeléseiket, filozófiájukat.
A következő évben még egy szintet lépve szeretnék a legidősebb korosztályoknál dolgozni, ahol már tényleg a profi labdarúgás küszöbén állnak a játékosok; illetve részese lenni az átmenetnek, azaz a játékosok utolsó lépésének az utánpótlás és a felnőtt labdarúgás között. Hogy erre a West Hamben lesz-e lehetőségem, az a jövő zenéje…
Ezenkívül kacérkodom egy Sportmenedzsment Mester képzés elvégzésével az egyik angliai egyetemen, ez viszont már annak függvénye is lesz, hogy mennyi szabadidőm marad ezen céljaim elérése érdekében a napi munkám mellett.
Mindenesetre elszántabb vagyok, mint valaha.