Szó szót követett, és azon vettem észre magam, hogy úgy beszélgetek ezzel az idegen angol férfival Budapesten, mintha ezer éve ismernénk egymást. Ott, akkor ugyanazt a szenvedélyt éreztem, mint az Angliában töltött egy év során nap, mint nap.
“Félreértés ne essék, hiszem, hogy mindig van mit és kell is tanulni, én viszont úgy gondolom, hogy olyan szakmai tudásra tettem szert otthon, amelynek segítségével bármely országban, illetve bármilyen futballkultúrában képes vagyok megállni a helyemet.”
Avagy a nagy múltú londoni klub elit akadémiájáig vezető utam rövid története…
Tisztelettel köszöntelek, kedves olvasó, ha még nem ismernénk egymást, engedd meg, hogy bemutatkozzak: Gáncsos András vagyok. Gyerekkorom óta a futball szeretetében nőttem fel, majd 2008-ban megvalósult az, amire mindig is […]
