Bemutatkozó edzésem története

Amint már korábban is ígértem, ezúttal legelső, „felvételi”, vagy ha úgy tetszik „vizsga” edzésemről fogok írni, melyre a budapesti West Ham United táborban került sor jelenlegi mentorom, Derek felkérésére, ugyanis látni akarta, hogyan tudom az elméleti tudásomat átadni a gyerekeknek. A West Ham Akadémián egyébként minden új edzőnek bemutató edzést kell tartania, nos, az én bemutató edzésemre már jóval a felvételemet megelőzően sor került.

Derekkel – amint korábbi bejegyzésemben is említettem – első edzésemet megelőzően már volt alkalmam megismertetni a futballal kapcsolatos edzői filozófiámat, mely találkozott az ő labdarúgásról alkotott elképzeléseivel is, ezért különösen arra volt kíváncsi, hogy képes vagyok-e ezt a szemléletmódot az edzés során átadni a gyerekeknek oly módon, hogy ez a sajátos játékstílus a játékukban külső szemlélő számára is egyből felismerhető legyen.

Ezen kívül közvetlenül meg akart győződni arról, hogy mikor és hogyan javítom a gyereknél a játékban törvényszerűen felmerülő hibákat, és hogy ez a hibajavítás befolyásolja-e az edzés dinamikáját. A legmagasabb szinten ugyanis az edzés intenzitásának folyamatos fenntartása döntő követelmény a játékosok felkészítése során. Ez természetesen csak rövid, tömör, lényegre törő és a gyerekek számára jól érthető határozott instrukciókkal lehetséges, annál is inkább, mivel számukra is zavaró, ha az edző fölösleges szövegeléssel töri meg az edzés intenzitását, és ez a fejlődésük szempontjából is egy komoly hátráltató tényező.

A tervezés és felkészülés során figyelemmel kellett lennem arra, hogy edzésemre a tábor utolsó napján került sor, amikor a gyerekek már fizikálisan fáradtabbak, ezért nem akartam őket bonyolult gyakorlatokkal terhelni. Különösen a figyelemváltást, a gyors reakció és a koncentráció fejlesztését tűztem ki célul, kombinálva az egyes játékhelyzetek megoldásának begyakorlásával, hiszen minden edzés során az egyik legfontosabb szempont az, hogy a játékosokat minél több „edzésinger” érje, vagyis minél több olyan helyzet adódjon számukra, amelynek a megoldása révén fejlődni tud a játékkészségük.

Szintén fontos volt számomra, hogy minél több kapura lövés szerepeljen a gyakorlatokban, hiszen a gólszerzésnél semmi sem motiválja jobban a gyerekeket, ezért az ilyen típusú feladatokat egyébként is mindig igyekszem jelentős súllyal szerepeltetni az edzéseim során. Hiszem ugyanis, hogy az edző gondolkodásmódjának, futball filozófiájának minden gyakorlás során markánsan és következetesen meg kell mutatkoznia, melynek érdekében a különféle edzésfeladatokat szisztematikusan kell összeválogatni még akkor is, ha egyébként esetleg azok nem feltétlenül épülnek egymásra, de összességükben mégis egy rendszerbe illeszkednek.

Az edzésen 16 mezőnyjátékos és 4 kapus vett részt, így a ‘Cél 2’ – t leszámítva a játékosok minden gyakorlatot két csoportban végeztek.

Bemelegítés  (20′)

 

1.  Egyéni labdás bemelegítés, cselek, fordulatok gyakorlása (5′)

 

 

 

 

 

 

 

 

2.  Koncentráció, figyelem előkészítése (15′):

Átadás – átvétel gyakorlása, folyamatos üres területbe mozgással, a következő meghatározott szabályok mentén:

  • csak saját színű játékosnak lehet passzolni (5′)
  • csak ellenkező színű játékosnak lehet passzolni (5′)
  • kényszerítő átadás saját színű játékossal, majd ellenkező színű játékos megjátszása (5′)

 

 

 

Bem - mindenkinél labda

 

Bem - saját szín

 

Bem - ellenkező szín 1

 

Bemelegítés - ellenkező szín

Cél 1 (2 x 12′)

A játékosok két csoportban végzik a gyakorlatokat:

 

1. 1v1 elleni játék kapura lövésből (12′):

  • A két játékos egyszerre indulva kapura lő, majd a saját kapufa érintése után az edzőtől egy új labdát kapva 1v1 elleni játék alakul ki.

 

 

 

 

2. 1v1 elleni játék kapura lövésből, figyelemváltással, egyéni átmenettel (12′):

Két játékos egyszerre indul:

  • Az egyik játékos szlalom labdavezetéssel indulva egy kényszerítő játék után kapura lő
  • A másik játékos koordinációs létrán átfutva faljátékosként lövésre készíti le a labdát társának.

Ezután a faljátékos egy újabb labdát kap az edzőtől, így most ő lesz a támadó, míg az a játékos, aki kapura lőtt (támadásból kell gyorsan védekezésre váltania) lesz a védőjátékos. A támadó célja gólt lőni a nagykapura, míg a védő labdaszerzés esetén a két kiskapu valamelyikébe szerezhet gólt.

 

 

1v1 két kapura

 

1v1 váltás

Cél 2 (20′)

2v1 elleni játék visszafutó védővel

A gyakorlatot a két védekező játékos indítja:

  • az egyik játékos felpasszolja a labdáját a támadóknak majd 2v1 elleni játékhelyzetben védekezik
  • a másik játékos kapura lő, majd a bóját megkerülve visszafutó védőként próbálja kiegyenlíteni a létszámhátrányt.

A támadó csapat célja minél hamarabb lejátszani a létszámelőnyös játékhelyeztet (amíg az ki nem egyenlítődik) és gólt elérni az ellenfél kapujába; ha a védekező csapat labdát szerzett gólt érhet el a másik kapuba.

 

2v1 visszafutó védővel

 

Mérkőzésjáték (40′)

1. 3v3 elleni integrált játék (20′):

A pályán három a három elleni játék folyik, a felelővonalnál mindkét csapatból egy-egy plusz játékos áll labdával a kijelölt területen.

Folyamatos szabad játékos közben az éppen labdát birtokló játékosnak  bármikor lehetősége van azt mondania, hogy “LABDA” és felvenni a földről a játékszert.

Ekkor ez a játékos már nem vesz részt a játékban, hanem helyére a szélről a plusz játékos léphet be labdavezetéssel és ő veszi át társa helyét a csapatban.

A gyakorlat célja a döntéshozatalok elősegítése, hiszen ha a labdás játékos megfelelő időben mondja ki, hogy “LABDA”, akkor társa a szélről akár egyenesen kapura törhet, vagy létszámelőnyös helyzetben vezethet támadást.

 

 

2.  4v4 elleni szabad, megkötések nélküli játék (20′)

 

3v3 integrált

 

 

 

 

 

 

4v4 szabad játék